Miért éljük ösztönösen napjaink nagy részét, és hogyan zökkenthetnénk ki magunkat? Egy új kötet szerzője félszáznál is több egyszerű módszert javasol, hogy életünket az ösztönök helyett mi magunk irányítsuk.
Bántóan viselkedik a partnere, esetleg már felmerült önben a távozás? Mielőtt szakítana, próbálja ki ezt a három stratégiát.
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.
Egy álruhás formatervező, a gyermekét elveszítő írónő és egy téves telefonhívás nyomán az ősellenségben barátra lelő zsidó asszony is fontos szerepet játszott az empátia történetében.
Ahhoz, hogy a jövő generációja a magánélet és a munka világában nálunk jobban el tudjon boldogulni, fejlettebb lelki ellenálló képességre, azaz rezilienciára van szüksége.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
A legtöbben úgy tartják, a nárcisztikusok soha nem változnak meg, hiszen azt gondolják, úgy tökéletesek, ahogy vannak. Ám a legújabb vizsgálatok szerint ez nem így van.
Mi fáj jobban: amikor elhagy a feleség, vagy ha elárul egy igaz barát? És mi gyötri meg jobban a férfit: egyik szülője vagy a gyermeke halála, esetleg az, amikor elzárják tőle a gyermekét?
Esendőségük vállalásával inkább az erejüket mutathatnák meg a férfiak, de a sztereotip társadalmi elvárások miatt ezt még mindig kevesen merik megengedni maguknak – hangzott el a HVG Extra Pszichológia által szervezett kerekasztal beszélgetésen. Singer Magdolna Érző férfiak című kötete kapcsán szó esett véget nem érő gyaloglásokról, gyermeküktől elzárt apukákról és elrejtett férfikönnyekről is.
A napokban jelent meg Singer Magdolna író, gyásztanácsadó Érző férfiak – 18 személyes történet veszteségekről és feldolgozásról című kötete. Molnár András informatikus történetéből választottunk ki egy hosszabb részletet.
Az empátia vagy az érzelmeink szerepéről szóló kötetek mellett több olyan személyes sorsot feldolgozó történet is bekerült az idei pszichológiai újdonságok közé, amelyek a főhős küzdelmein túl önmagunkhoz is közelebb vihetnek. Íme, karácsonyi könyvajánlónk.
”Mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia egy nap, kivéve azt, aki nagyon elfoglalt, mert annak egy órát” – hangzik a mondás, amivel Márky Ádám orvos és mindfulness-tréner egyetért. Most megjelent, Hogyan érezzük jól magunkat? című munkafüzete kapcsán kérdeztük őt az élet megéléséről. Öt kérdés – öt válasz.
A hálószobatitkok után talán a pszichológusi rendelőben zajló munka szüli a legnagyobb kíváncsiságot az emberben, amibe most egy kis betekintést nyerhetünk egy új könyv- és beszélgetéssorozat által.
Ha valaki mínuszban van, a szerencsejáték jellegű kockázatvállalástól sem riad vissza, hogy megpróbálja elérni a nullszaldót – mutat rá az idei közgazdasági Nobel-díj díjazottja, Richard Thaler. Cikkünkben Rendbontók című könyvének pókerezéssel kapcsolatos részéből idézünk.
Három könyv, három történet, három gyógyulás. Egy most induló új könyvsorozat a terápiás rendelők titokzatos világába kalauzol el minket, ahol egy-egy eseten keresztül nemcsak azokat a küzdelmeket kísérhetjük végig, ahogyan valaki közelebb jut önmagához, hanem a szakember gondolkodásmódját is.
Mi a közös Rommel tábornokban, Trumpban, Brian Enóban, Drachten forgalmi csomópontjában, az Amazonban vagy a MIT 20-as épületében? A válasz egy nemrég megjelent kötet szerint a kaotikus viszonyokra épített kreativitás. És akkor még nem is beszéltünk az asztalomról.
Noha a kötélhúzás a világ egyik legbrutálisabb érintkezésmentes sportja, ezer év alatt szinte senki nem halt meg kötélhúzásban. Ez akár korunk találó metaforája is lehetne Parag Khanna stratégiai gondolkodó szerint.
Mi kell ahhoz, hogy képviselni tudjuk magunkat, hogy ha szükséges, tudjuk felvállalni magunkat a családban? L. Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust, pszichoterapeutát kérdeztük közelgő előadása kapcsán. Öt kérdés – öt válasz.
Oravecz Lizankáról téves diagnózisok hosszú sora után felnőttként derült ki, hogy autista. Egyből érthetőbbé vált az összes „furcsasága”. Hihetetlen erő kellett ahhoz, hogy felálljon mindazok után, ami vele történt. De sikerült, és ez erőt-utat mutathat másoknak is.
Magyarországon mintegy százezer autista él, de sokaknál nem ismerjük fel ezt a fejlődési zavart. Talán legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten jók a verbális és intellektuális képességeik, hiszen az ő esetükben a többség nem érti, hogy akkor miért viselkednek olyan furán. Mit tehet egy iskola, munkahely az érdekükben? Hogy működik az autistáknál a párkapcsolat? Mennyire befolyásolja az autizmus kialakulását az egyre zaklatottabb világunk? Interjú Őszi Tamásné autizmusszakértővel.
